1070-es Nvidia VGA nagysága, az ETH bánya és Cypberpunk 2077

Előzmények

Bő három éve pár kolléga lelkes beszámolója hatására kezdtem el kryptót vásárolni. Az átlagosnál talán kevésbé szívtam meg a shitcoinok hypeját és összeomlását, de azért ha okosabb vagyok a kezdetekkor akkor most úgy 25%-al több BTC-m lenne mint amennyi van. De elég korán rájöttem, hogy se a sok divatos shitcoin, se a tradelés nem nekem való, így már egy jó ideje gyakorlatilag arra álltam át, hogy néha veszek egy kis bitcoint, és ennyi. Egyetlenegyszer pár hónapja csináltam egy olyat, hogy egy felugráskor eladtam a jórészét és 10%-alacsonyabbra állítottam a re-buyt. Pár napig nem esett vissza és már kezdtem rettegni, hogy mi lesz, amikor egyik nap arra ébredtem, hogy bár a BTC relatív magasan van, de az éjjel leesett annyira egy kis időre, hogy pont visszavettem 10%-al többet.
Fantasztikus siker.

Szóval ennek nagyon örültem, de nekem már ez is túl nagy stressz volt, nem hiszem, hogy csinálok még majd ilyeneket.

Nem hiszek az „altszezon” visszatérésében, talán majd Jézussal kézenfogva, a Bitcoin szerelmese vagyok. Ennek ellenére az Ethereumot is szeretem, azért, mert ezt tudom bányászni, most is itt brümmög a Geforce 1070-es a gépben amiről ezt a cikket írom, ahogy már három lassan három éve gyakorlatilag folyamatosan.

Erről szeretnék egy kicsit mesélni, hátha valaki érdekesnek találja, hogyan lehet egy videókártyával bányászni, megéri e, jó e ez egyáltalán valamire?

Róla lesz később szó

Kell egy jó videókari!

Minden ott kezdődött, hogy úgy 2017 őszén, akkoriban amikor a kriptóval kezdtem ismerkedni vettem egy Geforce 1060 3GB videókártyát, ami az előtte a gépben futó 15 ezer forintos gagyihoz képest egészen döbbenetesen jobb játékélményt adott. Mivel sosem voltam az gép kikapcsolós típus, még ezer éve az Irc majd fel-le töltések miatt szinte mindig ment, hamar arra jutottam, hogy kipróbálom vele a bányászatot. Akkoriban erről még cikket is írtam, a pofonegyszerű MinerGate progival kapartam coinokat. Gyorsan beláttam, hogy ebből nem leszek milliomos, de arra mindenképp jó volt, hogy éjszaka, meg amikor nem vagyok otthon pörögjön a kártya.

Aztán úgy 2017 év végén, rám írt egy volt kolléga, hogy nem akarom e megvenni a 1070-es, 8GB-os, két hónapos videókártyáját? Nem mondom, hogy azonnal igent mondtam, de tudtam, hogy bár nagyon szeretem a 1060-st, a 1070-es egy ugrás felfelé. 140 ezres árat mondott rá a kolléga, papírral, garanciával, úgy, hogy akkoriban újonnan legalább 200.000 volt. Jóban voltunk, ő 1080-as akart, mondtam, hogy legyen, kell a 1070! Jó áron secperc alatt eladtam a 1060-st, így nem volt annyira megterhelő az újabb kiadás, bár tény, hogy kellett vennem egy rendes minőségi tápot is (bár lehet, hogy ezt már a 1060 miatt vettem, nem emlékszem.)

A lényeg a lényeg, 2017 legvégétől egy akkoriban ha nem is „a” top, de egy igen komoly kártya került a pár ezer forintos házas gépembe. Még szerencsém is van, hogy egyáltalán befért a házba, akkora a kártya maga a három hűtővel, hogy jó ha egy centin múlik, hogy beszerelhettem.

Épphogy befért 🙂

Na, de megérte?

A kártyát nem csak bányászásra használtam és használom, hanem ezzel a géppel játszok, erről nézek filmeket, netflixet, és persze ezzel böngészek. Nem vagyok egy óriási játékos, azért szeretek néha játszani, de a CS-n kívül igazából semmi sem nagyon kötött le. A gépben egyébként pusztán 8GB RAM és egy használtan vett i5 proci van SSD-vel, szóval tényleg semmi extra. Mindenesetre ezzel a kártyával simán végigjátszhattam a Full HD-ban az a Wolfeinsten New ordert meg Colosseumot – elégbeteg játék mindkettő, de jó -, simán játszok F1 2018-al, COD, Battlefield, Doom Eternityvel, kb akármi és mind megy Full HD-ben. A GTA 5 is szépen fut és két napja kezdtem a CyberPunk 2077-et, ez is teljesen játszható. De a legjobb élmény még mindig a tűéles CS:GO. Tudom old szkúl, de akkoris. Szerintem én még 800×600-as felbontásban, de lehet, hogy 640*480-ban is játszottam az előző évezredben, na ahhoz képest CS-zni FUll HD-ban felemelő.

Nyilván akkor, amikor játszom nem megy a „bánya”, de egyébként mindig. Netflix, vagy HD filmek nézése közben simán bányászik, egyáltalán nem akasztja meg a filmet. Hogy hangos e? Nem. Maga a gép egy iróasztal pakkjában van, a gépház oldalát leszedtem, hogy jobban szellőzzőn, bár nem hiszem h szükséges lenne ez a plusz szellőzés, de lusta vagyok visszatenni a ház oldalát. Szóval így nyitott házzal is épp, hogy hallani a ventilátorok pörgését. Úgy, hogy tényleg három éve gyakorlatilag folyamatosan, maxon megy. Húztam e feljebb a kártyát? Nem, semmit, gyárin megy.

Így megy

És a bányászat?

Stablian 25 Mhs-el kaparja az Ethereumot. Az első időkben még grafikus egyszerű bányászprogikkal pörgettem a 1070-et, a már említett Minergate-el, majd a jobb Nicehash-el. Már épp kezdtem volna ezt megszeretni, amikor szépen kirabolta valami belsős az egész Nicehash-t, és a jól megérdemelt satoshik mentek a levesbe. Egyébként pont a napokban fejezték be a teljes kártalanítást, van ott 36 dollárnyi BTC-m.

Na, de emiatt is, meg egyébként is megpróbáltam valami „komolyabb” bányász progira váltani, vagyis valami „DOS-os” progit akartam, egy alacsony fee-jű bányában. Így egy-két hónapig Monerot bányásztam egy kis cseh bányában, ami vicces volt, mert lehetett drukkolni a szerencsének, hogy blokkot leljünk, volt nagy öröm amikor végre sikerült. Aztán a Moneronak az ára se alakult valami nagyon jól, a bánya se volt túl szerencsés, megpróbáltam hát átállni ETH-ra.

Mondjuk, hogy egy jó közepes angolom és valami affinitásom van a számítógépekhez. Mégis, többszöri nekifutásra sem sikerült elindítani valami rendes, command promptos bányát. Pedig elolvastam angol leírásokat, videókat, magyarokat is, valahogy mégsem sikerült, valami nem állt össze. Addig is Moneroztam, Minergate, vagy épp Nicehash, de végül az ethermine.org egyik leírása segített, és futott a kis bányász progim! Itt a teljes dashboardom ha valakit érdekelne.

Elindult végre rendesen a „DOS” ablak, jöttek a sorok, pörögtek a számok, pörgött a 1070. Mint a fenti linken az ETH addressre és a transaction listára kattintva látható: 2018 Március 19-én megjött a már létező ETH címemre az első „bánya” utalás, 0.01 ETH! Igazabol ez a bánya – lehet, hogy ez konfiguralhato, nem tudom, amint összegyűlik 0.01 ETH-d azonnal utal, pont hét naponta. Ha hét nap alatt többet bányásztam, akkor azt az összeget küldte át a címemre.

Bánya

Mint mondtam, nem ment mindig a bánya, játék miatt mondjuk leállítottam, aztán elfelejtettem elindítani, ilyesmik. De azért ha mondjuk 900 nappal számolunk, abból nem volt összesen 30 nap amikor nem ment a bánya.

Szóval mennyi ETH jött össze? És az áramdíj?

Az áram díj viszonylag könnyen kiszámítható, a bányaprogi mutatja, hogy 135W-t eszik a kártya amikor megy, ez egy hónapra számolva a magyar kW óra árakkal számolva olyan 3700 forint.

Hetente átlagban olyan 0.013 ETH-t bányászott a gép, 25Mh/s sebességgel. Ez jelenleg körübelül 9 dollár. Persze ilyenkor jó, de volt, hogy ez a mennyiség alig volt 2 dolcsi, de tudtam, hogy lesz ez jobb is 🙂 Az Ethermine linkem mutatja, hogy 113 átutalás érkezett az ETH számlámra a bányától. Gyors számolással, 113 * 9 dollár, az 1017 dollár, az nagyjából 300ezer forint.

Tehát, vettem a videókártyát 140 ezer forintért. Két és fél év alatt havonta 3700 forinttal volt több a villanyszámlám, ami pontosan 30 hónap * 3700, ami 111 ezer forint.

Összegzés

A videókártyáért kiadott összeg + az áram díja nagyjából 250 ezer forint, a kibányászott ETH étéke 300 ezer. Ez 50 ezer forint, 20%-os haszon két és fél év alatt, nem valami hatalmas pénz, de a szuper Állampapírnál még mindig jobb 🙂

Érdekes az is, hogy elég jól látszik a Tx számokban, hogy mikor volt mostanában „legkönnyebb” ETH-t bányászni. A következő screenshoton látszik, hogy augusztus legvégén és szeptember legelején amikor nem is voltam itthon, zavartalanul ment is a kártya egy hétig, 0.027 ETH-t bányászott, ami mai áron számolva 19 dolcsi, vagyis majdnem hatezer forint. Egy kártyával, egy hét alatt, úgy hogy a heti áramdíj plusz nincs ezer forint az nem rossz.

Szép nyár végi napok

Nyilván ha a mostani 700 dolcsi feletti árról lezuhan az ETH akkor rosszabb, ha feljebb megy akkor jobb. Természetesen még most is futtatom, mert miért ne tenném. Úgy látom, hogy már egyre „nehezebb” a verseny, de azért 0.01 ETH még mindig össze tud gyűlni egy hét alatt. Tudom, hogy ezek fillérek, de ha van egy jobb VGA-d, szerintem érdemes ezekért lehajolni.

Köszi a figyelmet, remélem tetszett, 2070, vagy 3070-es ajánlatokat meghallgatok 🙂

u.i: Az Ethereum hálózata előbb utóbb, sajnos vagy nem sajnos, a „bányászatról” átáll a sztékelésre, ez lesz az ETH 2.0, amiről én is írtam egy cikket, de sokkal jobban ajánlom a variance írását a témáról.

Ethereum 2 – PoS vs PoW – Avagy a gazdagok vs. munkásosztály

Hamarosan elindul az Ethereum 2.0. A lényege ennek az lesz, hogy Proof of Work (PoW) helyett Proof of Stake (PoS) lesz a tranzakciók jóváhagyási módja. De mit is jelent ez valójában a második legnagyobb kriptopénzre nézve?

Ezt mi se tudjuk természetesen. Sőt, ez egy olyan cikk lesz, ahol valószínűleg több lesz a kérdés mint a válasz.

Najó, akkor nézzük, mi az a PoW. Maga a Bitcoin is PoW alapján működik, a mostani Ethereum és a Litecoin is. Itt az erő számít. A hálózatra kötött gépek százezreinek kell megpróbálnia eltalálnia egy kriptofgráfiai feladványt, akinek sikerül azé a blokk, azé az blokkokért járó új Bitcoin és a azé a blokkban található tranzakciós díjak is. Minél nagyobb erőd van, annál nagyobb eséllyel nyersz te. Mivel a nyerés esélye rettentő kicsit, ezért tömörülnek a bányászok, vagyis a számítógépek egy nagy bányába, vagyis csoportba, összeadva erejüket. Ha a bánya nyeri a körübelül 10 percenkénti blokkversenyt, akkor az a bánya kapja a 6.25 bitcoin díjat az új blokk létrehozásáért és a benne lévő díjakat. (A díjak értéke mostanában 0.5-1 bitocin között változik) Ezt a szumma összeget, ami 7 bitcoinnal és 15 ezer dolláros árral számolva 31.5 millió forintot, aztán a bánya szétosztja a bányászok közt, olyan arányban, hogy ki mennyit dolgozott.

A bánya-rendszernek egyértelműen legnagyobb veszélye a centralizáltság, ahogy egyes bányák egyre nagyobb és nagyobb erőt képviselnek, úgy lesz egyre inkább centralizált a rendszer. Pedig a Bitcoin legnagyobb ideája a decentralizáltság, valószínűleg a Bitcoin az emberiség történelmében a legliberálisabb, legdemokratikusabb találmány, szoftver, termék, pénz, ahogy akarjuk. A centralizáltság ezt veszélyezteti.

A legnagyobb bitcoin bányák

Hátránya még ennek egyértelműen az, hogy egyre nagyobb és nagyobb erőt, energiát igényel a folyamat, igen, több ország összesen sem fogyaszt annyi áramot, amit a Bitcoin hálózata felhasznál. (Bitcoin értéke tulajdonképpen nem más, mint maga az energia ami előállítja). A Bitcoin rendszer nem képes másodpercenként 7 tranzcakciónál többre és a tranzakciós idő 10 perc, ami nyilván nem teszi versenyképessé más kriptopénzekkel vagy a VISA rendszerével.

Mégis, a Proof of Work a rendszer amit Satoshi kitalált, ami 11 éve állja az idők próbáját, ami több mint 15 ezer dollárra emelte a Bitcoin értékét, a PoW az ami miatt van Bitcoin, ami miatt vannak kriptopénzek, egy új korszak hajnala.

PoW rendszerben működik jelenleg az Ethereum is, ez teszi bányászhatóva, ezért brummog most is a szerző gépében a 1070-es Nvidia már lassan két éve folyamatosan, bányássza az Ethereumot. (Erről, ennek eredményességéről lehet, hogy egy érzelgős cikkben majd beszámolok).

Nem a Matrix, hanem csak egy bitcoin bánya részlete. Nem gyerekjáték.

Na, de mi akkor az a Proof of Stake és hogy jön ide az Ethereum?

Hát lássuk, próbáljuk meg elmagyarázni. A Proof of Work hátrányai -nagy energiamennyiség, szűkös tranzakció szám másodpercenként – az Ethereum fejlesztőit is régóta foglalkoztatja. Végül arra jutottak, hogy amennyiben a kriptovilág úgy dönt, átállnak a Proof of Stake rendszerre. Ehhez azt kellett, hogy egy előre meghatározott Ethereum mennyiséget lekössenek, tulajdonképpen egy „széfbe” helyezzenek egy megadott időpontig a felhasználók. A minimum mennyiség 32 ETH volt userenként, az összes mennyiségnek, hogy elkezdődjön az átállás 524,288 ETH volt a limitje. Ez 500 dolláros jelenlegi árral számolva 262 millió dollár, vagyis 78 milliárd forint. Sokáig kérdéses volt, hogy összejön-e egy ekkora összeg, lekötnek e ekkora vagyont az Ethereum tulajdonosok azért, hogy Proof of Stake-re álljon át a rendszer. Végül, ahogy az várható volt, az utolsó napon megnyíltak a pénzcsapok és simán, még jóval több ETH is lekötésre került. Vagyis egy „virtuális” pénz új fejlesztése miatt a „virtuális” pénz felhasználói simán összedobtak 80 milliárd forintnyi vagyont mindenféle bank, kormány és biztosítói garancia nélkül, pusztán azért mert bíztak egymásban, bíztak ebben az új világban. Azért ez nem semmi.

December 1-től tehát elkezdődik az Ethereum 2.0, az átállás a Proof of Stake-re.

Na jó, de mégis mi az a PoS?

A lényege az, hogy a lekötött, széfbe helyezett több mint 600.000 ETH nem valakinek kellett, nem valaki elkölti, hanem ezeknek a tulajdonosai fogják a tranzakciókat jóváhagyni, és a lekötött tétjük, a lekötött stake-jük a biztosíték arra, hogy nem fognak csalni. A PoS-ben a „validátorok” a gépükön csomópontokat futtathatnak, – ehhez nem kell semmiféle komolyabb számítási teljesítmény, átlagos gép elég – amennyiben minimum 32 ETH-t, (körülbelül hatmillió forint jelenlegi értéken) „lefagyasztanak”, beletesznek egy virtuális széfbe. Ezt a 32 ETH-t hívják stake-nek, ez a tét, ez biztosíték. Ezeken a csomópontokon fog folytatódni a tranzakciók jóváhagyása, külön külön, tehát ezért lesz sokkal gyorsabb és decentralizáltabb, mint a PoW algoritmusok. A csomópontok aztán amint jováhagyják a tranzakciókat megkapják a tranzakció díjait, itt tulajdonképpen nem bányásznak, hanem az angol „forge” szó szerint kovácsolnak a „validátorok”.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a biztosíték arra, hogy a sok sok ezernyi csomópont nem fog „csalni” vagyis töbszörösen elköltött tranzakciókat jóváhagyni. Erre biztosíték, a lekötött „stake”, aminimum 32 ETH. Amennyiben a hálózat csalást észlel, büntetésből elvesz a stakeből, akár a teljes vagyont is. Vagyis egyszerűen ha valaki csal, a saját lekötött pénzét veszti el. Hogy ez a büntetés ETH kinek és hova megy, a szerző se tudja jelenleg, jobban utána kellene olvasni.

Az, hogy a PoS rendszerekben, hogy jönnek létre új coinok blokkonként – ha egyáltalán létrejönnek – a szerző számára szintén nem világos jelenleg, nem szégyellem. Hiszen a PoW rendszerekben világos, hogy az új blokkok létrejöttekor a bánya megkapja az új blokkért járó új coinokat. A PoS minden leírása szerint a csomópontok (node-ok) csak és kizárólag a tranzakciós díjat kapják meg, ezért nem világos számomra, hogy és hol keletkezik új coin ( ha egyáltalán keletkezik új).

Összefoglalva a különbség. Eredeti kép itt.

Najó, mondjuk, hogy nagyjából világos azért, tehát valami olyasmi, hogy beleteszel a dologba elég sok pénzt (ETH-t) biztosítékként, cserébe a hálozaton átfutó tranzakciókat jóváhagyhatod és ezért díjat kapsz? Igen, körülbelül. Rendben, de mégis mi dönti el, hogy a te csomópontod hagyja jóvá a tranzakciót, vagyis mi dönti el, hogy te kapod a tranzakciós díjat? A számítási erőd, a géped, gépeid teljesítménye? Nem, hiszen az a PoW lenne, ez a PoS.

A Proof of Stake rendszerekben az kapja a munkát és az az után járó díjat, aki gazdag. Ha 32 ETH tartalmú csomópontod van, és a valószínűsége X, hogy te kapod a munkát, akkor ha 320 ETH-d van, akkor pontosan X*10 az esélye annak, hogy megkapod a munkát és a díjat.

A PoS rendszerek legnagyobb ellenzői pont ezt mondják: ez a rendszer a gazdagot teszi még gazdagabbá. Erre válaszul azt mondják, hogy a PoW is hasonló, hiszen a nagy energia és számítási kapacitást csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak, sőt, ott minél nagyobb a kapacitásod, annál olcsóbb lehet az egységi energia díjad kedvezményként, vagyis nagyobb lehet az egységnyi hasznod is. Miközben a 10.000 ETH-val „sztékelőnek” pont 10x nagyobb lesz a haszna mint az ezer ETH-val „sztékelőnek”.

Akárhogy is csűrjük és csavarjuk, a lényeg ez lesz. A PoW rendszer az erőről, a számításról, a befektetett energiáról szól, a PoS meg arról, hogy mennyi „pénzed” van lekötni, befagyasztani.

Ez az óriási különbség a PoW és PoS rendszerekben, az előbbi azt jutalmazza aki több munkát fektet bele, az utóbbi azt, akinek több pénze van.

Nézzük, hogy mégis mire számíthat az, aki „sztékelésbe” kezd, és átáll PoS Ethereum 2.0-ra? Nos, a számítások szerint évi 20% jöhet be a tranzakciós díjakból, vagyis évi 20% haszon, ami igen komoly kamat, nem egy Szuper MáK 😛 Tehát egy 32 ETH-t lekötő sztékelő egy év múlva 38 ETH-ra számíthat. Papíron, egyelőre, mert ha nem téved a szerző az ETH2 az első pár évben nem lesz beváltható, kivehető, csak kamatozik.

Ethereum 2.0. Fényes jövő?

Ez a 20%-os haszon nyilván sokaknak jól hangzik és felteszik a kérdést, hogyan lehetne beszállni 32 ETH – hatmillió forint – nélkül? Egészen valószínűnek tűnik, hogy hasonlóan a bitcoin bányákhoz megjelennek itt is majd a nagy „széfek” ahová kisebb mennyiséggel be lehet szállni. A Coinbase oldal állítólag tervez ilyet. Hogy ez aztán végül nem fog ugyanúgy a centralizáltság felé vezetni, mint a Bitcoin bányáknál? Ki tudja?

Az Ethereum 2.0 tehát mivel simán összejött a szükséges letét december 1-én indul. Három fázis lesz, 1-2 évig is eltart majd a folyamat, addig az ETH és az ETH2 lánc párhuzamosan fog futni, amíg egyszer csak egyesül majd a kettő és marad az ETH2.

Hogy mi lesz így a most százezer számra otthonról, a pincéből kis rigekkel, videokártyákkal ETH-t bányászó emberkékkel? Két választásuk lesz, eladják a hardwaret, vesznek belőle ETH-t és beszállnak sztékingelni, vagy más, ETH alapú coinokat kezdenek el bányászni, marad még belőle bőven.

A szerző csak remélni tudja, hogy brümmöghet tovább a PhoenixMiner, és még egy jó ideig érdemes lesz ETH-t bányászni.

Utószó:

A szerző nem szakember, fél napos angol nyelvű utánaolvasás után írta ezt a cikket. Tévedések, félreértések lehetnek benne, ahogy vannak nem világos részek is. Minden építő jellegű kommentnek nagyon örülök!

Felhasznált angol nyelvű irodalom, érdemes mind elolvasni!

Egy remek, részletes leírás a PoW és PoS különbségekről, ábrákkall, érhetően: Proof of Work VS Proof of Stake: Which One Is Better?

Nagyon jó leírás, kérdés-felelekkel, beágyazott videóval: Ethereum 2.0 is coming – Here’s what you NEED to know

A 10 legszarabb Shitcoin

Itt az ideje végre mindenkinek lenyelni a pirulát amire az van írva: a crypto pénz amiben valamikor annyira hittem egy shitcoin. A cikkben bemutatjuk a 10 legszarabbat ezek közül, tartsatok velünk!

A shitcoinok tündöklésének, az altszezonnak réges-rég vége és sose jön vissza már.

Úgy 2017 elejétől körübelül 2018 elejéig tarthatott az igazi shticoin láz. Az ICO-k és a rengeteg különböző cryptopénzek ragyogása. Amikor minden második hozzászólás azt kérdezte, ajánlotta, jósolta, hogy melyik fantasztikus coin mennyit fog érni. Amikor emberek százai, ezrei írták le a remek portfóliójukat, hogy 10% ebből, 15% abból, 30% amabból, 25 % emebből és még 20% abból a remek coinból. Volt, akinek kijött a matek 100%-ra, de senki se volt aki nem bukott volna óriásit ezen. Hogy mekkorát bukott, csak azon múlt, hogy mikor döbbent rá az örök igazságra: a shitcoin az shitcoin, és a megvilágosodás pillanatában adta el az egészet. Nekik, és azoknak is szól ez a cikk, akik még mindig álomvilágban élnek, még mindig az altszezonra várnak, akiket a sárba ránt le a hatalmasra duzzadt de mégis pehelykönnyű shitcoin zsákjuk, és reménykednek még valamiféle csodában.

Nézzük hát a toplistát! A felsorolásra kerülő shitcoinoknak rengeteg közös jellemzője van. Mindegyiknek rengeteg követője, vásárlója volt valamikor, „híres-neves” coinok. Mindegyik hatalmas reményeket keltett sokakban, mindenki a Lamborghinit várta hamar értük aminek mindenki hangot is adott. Mindegyik szart sem ér mára.

Na melyik shitcoin grafikonja ez? Haha, az összesé!

A top tízbe természetesen sokkal több is beleférhetett volna, igyekeztem úgy válogatni, hogy olyan coinok legyenek amiben tényleg valamikor nagyon sokan bíztak sőt, akár bíznak ma is (sic!), mindegyik ma is elérhető legyen, és mindegyik legalább 90%-ot essen mára az All Time High (ATH) értékéhez képest. Ehhez remek statisztikákat ad a nagyszerű CoinGecko oldal.

Na csapjuk bele, a „legkevésbé” ócska shitcointól egészen az első helyezettig!

10. TRON
A kínai csodapénz, ami mindenre IS jó, leginkább azzal vágnak fel a fejlesztői, hogy blokklánc alapú operációs rendszer. Nagydumás vezetőjük a kínai Justin Sun, aki 2018 decemberi tweetjében kijelentette, hogy az Ethereum kamujával ellentétben a következő nagy dobás a TRON lesz. Hát nem lett, ellenben iszonyat sok pénzt bukhatott az, aki bevásárolt belőle. Legalább annyit elmondhatnak magukról, hogy a bittorrent fabrikált valamiféle tokent a TRON rendszerén, és azt, hogy a napi 1.5 milliárd dolcsi forgalom a top10 legszarabb shitcoin listáján a tizedik, azaz a „legjobb” helyre teszi.
ATH értéke: 0.23$
Jelenlegi értéke: 0.015$
Értékvesztés: 92%

9. Bitcoin Cash
A Bitcoin első komolyabb módosított klónja, a Cash. Akkora durranás volt annak idején, hogy nem túl aktív blogunk még cikket is írt a napról, amikor a Bitcoin Cash és a mögötte álló pénzemberek megpróbálták az eredeti Bitcoint lelökni a trónjáról. Nem sikerült. Az elmélet nem lenne rossz, nagyobb blokkméret, a baj valahogy a stílussal van, meg azzal, hogy valójában senkit se érdekel. Jó tudni azt is, hogy a bitcoin.com weboldal mögött a Bitcoin Cash promótálója, az egykori Bitcoin – Jézus, Roger Ver áll.
ATH értéke: 3,785$
Jelenlegi értéke: 241$
Értékvesztés: 93%

8. Bitcoin Diamond
Hogyha már a Bitcoin Cash kapcsán egy „hard forkról” írtam (amit az előző bekezdésben felháborító módon klónnak hívtam) akkor jöjjön közvetlenül utána egy másik ilyen, a Bitcoin Diamond. A létrejöttének célja az volt, hogy több tranzakció valósulhasson meg másodpercenként mint az eredeti Bitcoin láncon. Csak azért nem kap „jobb” helyezést a listán, – pedig megérdemelné hiszen ekkorát semmi se zuhant – mert igazi hype sose volt mögötte, ATH áron (a fork pillanatában) kevesen vásárolhattak belőle, de 50 dollár körül már volt valami forgalma. Aztán padlót fogott, de nagyon dulván!
ATH értéke: 147$
Jelenlegi értéke: 0.5$
Értékvesztés: 99%

7. Stellar
Ez a coin igazából egy működőképes történet, van mögötte koncepció, értelem, felhasználás és napi forgalom. Mikró tranzakciókra jó, azonnali gyors fizetést tesz lehetővé, leginkább blogok, weboldalak használják ahol a látogató a szerzőt díjazhatja egy kattintással Stellar koinokkal. Mindez tök jó és szép, egyetlen baj van az egésszel, hogy ezt is úgy felhypeolták, hogy aki volt olyan hülye és bevásárolt belőle óriásit bukott.
ATH értéke: 0.8$
Jelenlegi értéke: 0.06$
Értékvesztés: 92%

6. Cardano
A Cardano pont egy hellyel áll a Stellar mögött a nemcsak ezen a listán, de a marketcap alapján a valós piacon is. Igazi hardcore kocka fejlesztők által megírt nagyon precíz, nagyon akadémikusan fejlesztett coinról van szó, ami alkalmas átutalásokra, applikációk futtatására, okos-szerződésekre és persze mindenre IS, nyilván. A kódja állítólag olyan gyönyörű, hogy 100 év múlva Mona Lisa helyén a Cardano forrása lesz kiállítva. Nem lenne ez se ám rossz, de gyönyörű kód ide vagy oda, taknyolni óriásit taknyolt ez is ATH árához képest.
ATH értéke: 1.18$
Jelenlegi értéke: 0.05$
Értékvesztés: 95%

5. IOTA
A hagyományos blokklánc technológia helyett a DAG technológiát használja, ami egy véges, irányított gráf, ami nem tartalmaz irányított ciklusokat. Természetesen én se értem, de valami ilyesmi a fordítása a wiki cikk első sorának, matematikusoknak kötelező elolvasni az egészet és nézegetni az ábrákat! Mindenképpen egy nagyszerű tudomány ez, kvantum-proofnak is mondják, gyors, ingyenes, biztonságos, ésatöbbi. Az IOTA azonban, ami ezt a technológiát használja, mint coin érték egy hatalmas nagy bukás.
ATH értéke: 5.25$
Jelenlegi értéke: 0.2$
Értékvesztés: 96%

4. NEO
Na, ugye kezdjük érteni miért ilyen remek ez a cikk? A NEO! A kínai Ethereum! Az új okos-szerződések! Emlékszünk még rá? A coinra amiról hetente több tucat poszt és többszáz hozzászólás volt? A „gas” amit kapsz ha tartod, mekkora jóság? Hogy mekkora lehetőség! Hogy micsoda zseniálitás az egész, és mindenkinek kötelező a portfóliójának egy jelentős részét NEO-ban tartani. A jó hír az, hogy a NEO még létezik, a rossz hír az, hogy irtózatosan nagyot bukott rengeteg ember, aki felszállt a hype-vonatra.
ATH értéke: 198$
Jelenlegi értéke: 10$
Értékvesztés: 95%

Shitcoin to the moon. LOL.

3. XRP
Ó jaj, már hallom a felszisszenést, XRP, mint shitcoin, dehát hogy?! A negyedik legnagyobb értékű coin. A Bitcoin Cash, az Ehrereum után az XRP volt az valamikor, ami megpróbálta ledönteni a Bitcoint a trónról marketcap értékben. Hát neki se sikerült végül, nagyon nem. Elképesztően drágán vásároltak be ebből a szemétből nagyon-nagyon sokan. A kriptó fórumokon az eddig felsorolt shitcoinokról már szinte semmi szó se esik, XRP-ből még úgy látszik sokaknak van nagyobb batyuja. Dunát lehetne rekeszteni a totál kamu és tévedés ár-előrejelzéseknek, a nagy XRP kiugrást váró jóslatoknak. Sajnálatos, mert banki adaptációk ide-oda, a coin értéke hatalmasat zuhant és igazából semmi értelme ennek a nem bányászható, centralizált koinnak. Befektetni akarsz, spekulálni, kamu dolgokkal amit tőled teljesen független pénzemberek nyomtatnak? Vegyél dollárt! Sőt, vegyél forintot forintért! Váltsd be az aprót papírpénzre és fordítva! Ezeknek is több értelme van mint az XRP-nek, azt engedjétek el végre.
Valószínűleg összességében az XRP-n bukott a legtöbb ember a legtöbbet.
ATH értéke: 3.20$
Jelenlegi értéke: 0.2$
Értékvesztés: 94%

2. Electroneum
A coin, ami azzal hülyítette be befektetők százezreit, – főleg divatos és menő fiatalokat – hogy mobiltelefonról lehet coint bányászni. Na meg a millió dolláros kampányaikkal London utcáin, boldog boldogtalan felvásárolta kibocsátáskor az Electroneumot. Három dolog miatt érdemli meg a majdnem legnagyobb szemét díját: óriásit zuhant az értéke, óriási hypeot kerítettek mögé, óriási kamu a mobilbányászat. A cikk szerzője egyszer valamilyen coint bányászott mobilról egy fél órát. Az eredmény az volt, hogy a mobil közben használhatatlanul belassult és tűzforró lett. A bevétel meg 0.0001 cent lett ezalatt. Borzasztó szomorú volt olvasni a fórumokon a hozzászólásokat, hogy a mobilbányászatnak van értelme, igenis.. Igazi szemétség az egész, a legnagyobb lehúzás, a legnagyobb ostobaság.
ATH értéke: 0.2$
Jelenlegi értéke: 0.005$
Értékvesztés: 96%

1. Verge (XVG)
És akkor a végére értünk, a legnagyobb Shitcoin! John McAffe által is behülyített milliók, akik ebből vásároltak. E remek cikk szerzőjének az eddig felsorolt shitcoinok egyikéből se volt sose semmije, de XVG-t még 2017 nyár végén, teljesen normális áron vettem, úgy 100 dollárért összesen. Tartogattam olyan pár hónapig, majd meguntam és kb vételi áron eladtam. Majd 2017 karácsonya környékén az ár iszonyatosan kilőtt, százszoros értéke lett hirtelen… Bosszantó volt. Pár napig még kicsit hullámzott, természetesen visszavásároltam sokkal drágábban sokkal kevesebb darabot belőle. Hülyék vannak, én is. Mai napig van 3200 darab XVG coinom, értékük 10 dollár. Mennyiért vehettem? 150? 200 dollár? fogalmas sincs már. A szoftvert többször feltörték azóta, egy időben azzal promózták, hogy pornóért lehet fizetni vele – ki fizet pornóért?? Az egész egy vicc, gyakorlatilag semmi forgalma nincs, 88. helyen áll már csak a listán, 0.00000036 BTC értéken számolva, aminél nem nagyon van lejjebb, teljesen jogosan jár neki az első hely, pedig nagy volt a verseny. Igazi halott shitcoin.

Pont mint a listán szereplő összes!
ATH értéke: 0.26$
Jelenlegi értéke: 0.0034$
Értékvesztés: 98%

Összegzés:
Természetesen nem bűn, nem is feltétlenül végtelen ostobaság shitcoint tartani. Sőt! Vásárolni se! Egyik-másik shitcoin teljesen komoly fejlesztői csapattal, technológiával rendelkezik ma is. A listán felsorolt coinok közül többnek ma is van napi több tíz, de akár több százmillió dolláros forgalma. A majdnem legszemetebb shitcoin, az Electroneum ára például tegnap óta 50%-t emelkedett. Majd gondolom pár nap múlva zuhan 80-at. (Így is 96%-ra van az ATH értékétől..). Szóval napi kereskedni lehet sokkal, játszani, szórakozni. De hinni abban, hogy a fenti coinok közül akármelyik „visszakúszik” az ATH értéke közelébe teljesen értelmetlen. Hinni abban, hogy amiből bevásároltunk egy, másfél éve a hype idején valaha megtérül, butaság. Ennek hangot is adni már egyenesen ostobaság. Belegondolni abba, hogy mennyi Bitcoinunk lenne most, ha nem vertük volna el őket arra, hogy ilyen szar Shitcoinokat vásárolunk, meg egyszerűen csak végtelenül szomorú. És ez a rengeteg dollár, forint, euró, bitcoin amiket shitcoinokra vertünk el mind landolt valakiknél.

Tanulság:
Ha hosszú távra akartok kriptóba fektetni, ne vegyetek semmit, csak Bitcoint. Ha irtózatosan profi kereskedők vagytok és meg akarjátok lovagolni az óriási zuhanásokat és esetleges emelkedéseket, akkor hajrá, lehet csemegézni a fenti shitcoinokból, illetve van még persze bőven. Sőt, a mai napig jönnek újak és újabbak, legalább olyan fényes ígéretekkel mint a fentiek. De majd jön az ATH mínusz 98%, ez legalább 100%-ig biztos. Ne dőljetek be nekik!

Szóval csak okosan, sose felejtsétek, a király mindig a Bitcoin lesz.

9 remek Bitcoin zene!

Tudtátok, hogy van már a youtubeon egy csomó szám ami a Bitcoinról szól ? Talán! Mindenesetre álljon itt egy kis gyűjtemény ezekből rövid értékeléssel 🙂

1.Első egy csodálatos szerelmi nóta a Bitcoinhoz. Stílusa bevallottan „Taylor Swift”, a lány szép hangon énekel szépeket a szerelméről, a Bitcoinról, illetve a rejtélyes Nakamatóról. A Bitcoint a videóklipben egy fekete csávó személyesíti meg, ami elég vicces, érdemes meghallgatni, megnézni! A videón van felirat is angolul, illetve az egész szöveg elérhető a leírásban, szóval duplán jó.

2. Ha jól látom ebben a dalban is ugyanez a csajszi van. A videóklip arról szól, hogy a Bitcoin fan után lány után hajt egy wall street-i ficsúr, aki olyan halál ciki dolgokat művel mint VISA kártyával akar fizetni, miközben a csaj Teslat vesz Bitcoinert és a Centrál Parkban nyit Bitcoin bányát. Persze, hogy nem kell neki a bankár gyerek, hisz tök égő. A végén aztán happy end van, remek, bár nem teljesen miért talán mert egy Bitcoint ATM-et találtak?:) Egyébként a lányt Naomi Brockwellnek hívják és van egy csomó youtube videó a csatornáján Bitcoin témában.

3. A következő szám kicsit hamiskás, kcisit gagyi, de több értéke is van! A dallam egy híres Selena Gomez számból van, a nagy feliratos szöveg remek, a feltöltés ideje pedig 2012! Tehát bőven még az igazi láz előtt, ezért külön respekt neki és itt a helye! Hallgassátok!

4. Cuki gitáros csajszi dalol élőben a Bitcoinról a parkban. Király 🙂

5.

5. A sok csajszi után – egyébként meglepően sok lány dalolgat a youtubeon Bitcoinról szerelmesen, úgy látszik tényleg sexi 🙂 – jöjjön egy pasi. Remek kis nótát tett össze az Amerikában oly népszerű country zene dallamaira. A videója alatt a szöveg is olvasható.

6. Na végre egy a rap zene kedvelőinek, király zúzás a szám BITCOINS GONNA KNOCK YOU OUT! 🙂 Zsír! Fel lehet csavarni a hangerőt és megismertetni a szomszéddal a lényeget!

7. Egy laza 40 év körüli kanadai csávóka nyomja a szöveget, nem egy óriási durranás de vannak jó részei és videóklipje is van. Egy youtube kommentelő szerint ő a második legjobb kanadai rapper, ezen besírtam 🙂

8. Na még végére még egy egész jó rap, illetve ez se rossz.

9. A következő szám döbbenet, de majdnem egymillió megtekintése van. Egy öreg faszi meg egy állatjó ázsiai csajszi ugrál benne. Lehet az egésznek nincs is köze a Bitcoinhoz, de tökmindegy 😀 Na, jobban megnéztem mi is ez, az öreg faszi tényleg BITCOIN néven zenélget és gyárt ilyen sexi videóklipeket. Lol, micsoda élet! Lehet, hogy a csávói pár éve vett Bitcoint és most a millióiból bomba csajokra költ? Hát bárhogy is, jól teszi! 🙂 Itt a youtube csatornája. Ez a száma is rettenetesen beteg itt, óriási a szövege 😀

Most így ennyi, remélem legalább valamelyik szám tetszett 🙂

Ha valami fontos lemaradt, vagy van már magyar zene a Bitcoinról jöhet kommentbe!

A kripto-kommentelők 6 típusa

Összeszedtem nektek pár pontban, hogy milyen típusú emberkékkel lehet találkozni a kriptó facebook csoportokban. Senki nem vegye magára, just for fun! 😀

1. Akinek fogalma sincs mit akar
Aki megkérdezi, hogy milyen Shitcoint érdemes lenne befektetni hosszútávra. De azért érdekelné a középtáv is. De tulajdonképpen az is nagyszerű lenne, ha valaki megmondaná mit vegyen ma, hogy holnap kétszer annyi pénze legyen. Külön állatfaja az ilyeneknek akik többezer dollárt akarnak befektetni, ezt nyomatékosan aláhúzzák, és kéri, hogy javasoljanak neki Shitcoinokat meg persze %-os arányokat. Előfordul, hogy a válaszok közt van, hogy kijön a 100% Úgy mint 50% BTC, 20% ETH, 20% LTC, 10% NEO, 10% OMG. Ja, így nem.

2.A hírvivő és a jós
Ha mondjuk eléri a Bitcoint 10.000 dolcsit, ő lesz az első aki kiposztolja. Szinte minden esetben valami ronda színes háttérrel, betűvel, hogy mégtöbben lássák, hogy ő mennyire látta amit mindenki lát. Ők azok is, ha bármilyen Shitcoin kilő 10%-al már beírják, hogy shitcoin to the moon és lambo. Akik hosszasan elemzik valamilyen nagyszerű shitcoin fényes jövőjét. Sokszor már holnaputánra. A legrosszabb fajta az, aki angol nyelvterületen hozzáteszi a legvégére, hogy „thank me later”. Javasolt az ilyen userek tiltása.

A cikktől független szomorú-vicces kép

3.Az aggodalmaskodó, okoskodó
Sokan vannak ebben a csoprotban is. Leesik 5%-al egy Shitcoin ára? Azonnal megkérdezi, hogy mi az oka! Felmegy valaminek az ára? Ugyanez, miért, milyen hírről marad ő le? Vagy eszébe jut bármi nagyszerű gondolat a zuhany alatt, valami egészen világmegváltó gondolat vagy kérdés a kriptókról és azt megosztja a nagyérdeművel. Van egy egészen egyszerű rajtakapása az ilyen posztoknak, kommenteknek: ha BÁRKI, BÁRMIT ír amiben megtalálható a gondolkodó kis ostoba ikon abban 100%-ig biztos lehetsz, hogy az egy baromság. Kivétel nélkül. Ez egyébként a kripto világon kívüli hozzászólásokra is tökéletesen igaz.

4.Az utólag baromi okosak
Most, hogy egekben van a Bitcoin tele vannak a fórumok a rettentő okosakkal, akik mindezt előre megmondták. Csak keressétek vissza! Én megmondtam, senki nem mondta meg, én mondtam meg. Igazi zsenik.

5.A beköszőnő, nagyon utánanéző, majd ostobaságokat kérdező
Ez az a típus aki szépen köszön a fórumban, azzal kezdi, hogy ő kezdő. Majd az rész jön, hogy őt nagyon érdekli a kriptók világa, de ha ez nem, az biztos jön, hogy ő hónapok óta olvas, utánajár, kutat, és most akkor ő belevágna! (Az olvasó meg közben mosolyog, hogy hónapokkal ezelőtt megtehetted volna ugyanezt fele ennyi pénzért érdemes volt ennyit rágódni.) Majd miután ezeket szépen így leírta kérdez valami olyat, amit nem hónapok de percek utánaolvasásával meg lehetett volna tudni. „Hol vegyek Bitcoint?” Vagy egyszerűen csak egy kis utánaolvasás után nyilvánvaló lenne, hogy a kérdés butaság. „Mit gondoltok mennyi lesz az ára Karácsonyra?”

6.A mindig a legjobbat kereső
Naponta többször olvashatjuk a nagy kérdéseket: melyik a legjobb desktop wallet? Melyik a legjobb hardware wallet? Melyik a legjobb exchange? És így tovább és így tovább. Ő a LEGJOBBAT keresi, nem ám valami szart válaszoljanak neki! Az biztos, hogy eszébe sem jut, ha lenne LEGJOBB akkor mindenki azt használná. De így legalább a kérdésére kap négy különböző választ, és semmivel sincs előrébb.

u.i.: Ja, és emberek! Az ijesztő az pontos j! De tényleg!!!!

Óriásit bukott aki idén OTP, Tesla, Apple vagy MOL részvényeket vett

Bitcoin helyett.

Megnéztük, mennyit ért év elején a legmenőbb magyar és külföldi részvények közül pár, illetve mennyit ért a Bitcoin. És mennyit érnek most?

Az eredmény egészen lesújtó. Ha a hagyományos részvények közül a legjobban teljesítő Apple-be fektetett volna valaki januárban 10.000 dollárt, akkor mára 14.900 dollárja lenne. Jól hangzik? Nem. Mert ha valaki ugyanezt a 10.000 dolcsit Bitcoinba fekteti, akkor 89.900 dollárja lenne ma. Vagyis azzal, hogy Apple részvénybe fektetett Bitcoin helyett 75.000 dollárt bukott.

Nézzük meg mindezt két egyszerű táblázatban:

Ennyi.

Bitcoin bányászat a legegyszerűbben – teljesen kezdőknek #1

Kedves olvasó, ha valamiért erre a cikkre tévedtél, akkor talán érdekel az, hogy hogyan tudnál a számítógépeddel Bitcoint bányászni, vagyis Bitcoint szerezni anélkül, hogy pénzt adnál érte.

Nos, először is, konkrétan nem Bitcoint fogsz bányászni, mert gyakorlatilag otthon géppel nem lehet, nem érdemes semmiképp. De ez sebaj, mert rengeteg egyéb kriptopénzt bányászhatsz, amit aztán beválthatsz Bitcoinra. Az alábbi cikkben két lehetőséget mutatok, mindegyik előnye az, hogy egy pofonegyszerű regisztrálás után le kell tölteni egy szoftvert, telepíteni és megnyomni a Start gombot. Semmi több. Nem kell kódokat írnod, fájlokat módosítanod, semmi.

Na kezdjünk is bele!

Két programot fogok ajánlani neked. A NiceHash Minert illetve a Minergatet.

Kezdjük az utóbbival!

Minergate

Menj fel a Minergate oldalára, katt ide.

1.Regisztrálj! „Sign Up”. Egy email cím tulajdonképpen elég.

2. Lépj be az új email cimeddel.

3. Ezután kattints felül a „Downloads” gombra.

4. A Download oldalon felül lesz két letöltő link, Get It. A különbség annyi, hogy egyik 64 bites, a másik 32 bites Windowshoz készült. Szóval meg kell tudnod, neked 64 vagy 32 bites a windowsod, és az amelletti linket letölteni. Hogyan tudod meg, hogy milyen  a windowsod? Itt van egy leírás, de röviden: a „Gépház” szót írd be a windows keresőbe, bal oldalt alul, kattints rá, majd Rendszer, és itt a Névjegyre kattints, kiírja a Rendszer típusa sorban, hogy hány bites. Egyébként az oldalon lejjebb egyéb operációs rendszerekhez (iOS, Linux) is találsz verziót.

5. Telepítsd a letöltött Minergate programot, értelemszerűen, semmi trükk. Indítsd el, a lenti ábrát fogod látni. Kattints az „Extended Node” ra.

6. Add meg ugyanazt az email címet és jelszót amit a Minergate weboldalán az, itt az 1-es pontban megadtál. Ilyesmit fogsz látni:

7. Tulajdonképpen itt kész is vagy, ha a „Start smart mining” (Okos bányászat indítása) gombra kattintasz már kezdi is a bányászatot, az alapján amit a piaci viszonyok közt a legmegtérülőbb éppen. Azért nézzük meg kicsit jobban, miket tehetünk mit, mit láthatunk.

8. Kattints felül a Miner gombra. Itt láthatod, hogy milyen pénzeket ajánl fel bányászatra a progi. Szinte biztos, hogy a Monerot (XMR) lesz legérdemesebb bányászni, emeletti kis nyilakra indíthatod a folyamatot.

Ennyi, kész is vagy!

Pár további segítség, gondolat. Lépj vissza a minergate weboldalára. Kattins felül a Calculator gombra. Nézz körül! Nézegetheted mit érdemes bányászni. Beállíthatsz különböző, megálmodott sebességeket, az alapján megmutatja mennyit bányászna az adott coinból, jóság.

Ugyanitt a minergate weboldalon kattints a Dashboard gombra felül. Itt láthatod milyen coinból mennyid van. És itt tudod majd a Withdraw gombbal kivenni a pénzed, átutalni egy tőzsdére, ott Bitcoinra váltani, majd a Bitcoint egy tőzsdén szintén valós pénzre váltani.

De ez majd egy másik poszt témája lesz talán, inkább csak hetekig bányászgass, azalatt úgyis utánaolvasol és megtanulod, hogy lehet a coinokat utalni, beváltani.

További okosságok:
Szerintem érdemes Windows 10, 64 bites operációs rendszerrel bányászgatni. Ugyanazzal a hardverrel amíg 32 bites rendszerem volt 20%-al lassabban bányászott a gép. Ne kérdezzétek miért! De 64 bites rendszerekre több szoftver is van, jobban támogatott.

Nyilván nem igazán érdemes egy Media Marktban leakciózott 80-100e forintos géppel űzni az ipart, de végülis miért ne. Érdemesebb talán erősebb videókártyával a GPU bányászatot csinálni, mint erősebb processzort venni. Hogy milyen videókártyával a legjobb? Nem tudom! Talán csak annyit, hogy az arukereso.hu oldalon nézd meg a Videókártya kínálatot, és ami 50.000 forint fölött van, azzal már esélyes lehet összeszedni egy-két tucat dolcsit havonta. Persze a határ csillagos ég a videókártyákban, akár több kártya összekapcsolásával is. Nem feltétlenül a legdrágább videókártya a legjobb, hiszen lehet, hogy az termeli a legtöbbet, de lehet, hogy sokkal több áramot fogyaszt mint az eggyel gyengébb változat, és ezért valójában az olcsóbb éri meg jobban.

Ajánlom az MSI afterburner progi telepítését, amivel jól lehet látni, mit művel a videókártya, és állítgatni is lehet. Persze csak óvatosan!  Az enyém „kicsit” túl meleg , valamit erre ki kell találnom, de bármi ötletet szívesen fogadok 🙂 Az is a baj, a számítógépem az asztalban van benne az erre kialakított rekeszben és ide beszorul a kártya által kifújt meleg levegő. Szóval ezt legalább meg kéne oldanom 🙂

Összességében az egész bányászat nem a holnapi meggazdagodásról szól. Egy darab videókártyával rendelkező gépnél jó, ha többet bányászol valamivel, mint amennyi áramot az fogyaszt miközben pörög ezerrel. Mégis érdemes gyűjtögetni, sok kicsit sokra megy. A cikkben is említett Monero árfolyama alig több mint egy hónapja 80 dollár volt, most éppen 130 dollár (2017. November 21.). Szóval a pénzek értéke nagyobb eséllyel megy felfelé mint lefelé.

A bevezetőben említett NiceHash Minert is egy másik cikkben mutatom be.

Ha tetszett a cikk kommentelj vagy lájkolj, sok sikert a bányászathoz!

 

6 Aranyszabály ICO vásárláshoz a nagy kripto hype idején

A jelenlegi ICO piac rettentően komplex, bonyolult és mindenkinek többször meg kell gondolnia, hogy mit lépjen. Még mindig van lehetőség óriási profitot csinálni, de hatalmasakat lehet bukni is. Álljon itt pár tanács Albert Murphytől – UPDATE, simán lehet, hogy kamu név és az egész cikk egy PR fogás egy bizonyos ICO megvásárlására, ezért a cikk végéből kivettem az ajánlott ICO-t – , aki saját bevallása szerint kevesebb mint 20.000 dollárból csinált 2.000.000 dollárt 2017-ben. Nyilván bárki aki nem halott még a kripto világról ezt óriási kamunak tartja, aki viszont pár hónapja követi a virtuális pénzek árfolyamát akár el is tudja ezt képzelni, hinni.

A cikk fordítás, helyenként kicsit eltér az eredetitől!

Minél nagyobb az ICO, annál jobb, ugye? Nem!

Az egyik legnagyobb tévhit az, hogy minél nagyobb egy ICO célja, minél nagyobb a hírverése, minél nagyobb az egész projekt volumene annál nagyobb profitot várhatunk. Mindez azért van, mert az embereket az érzelmeik irányítják, és félnek attól, hogy valami nagyból kimaradnak. Különösen gyakran fordul ez elő, ha azt látjuk, hogy sokan vásárolnak valamiből, sokan beszélnek róla, sok ember érdeklődik. Ezek a helyzetek sokszor irracionális döntésekre késztetik az impulzusok alapján döntő embereket.

Mielőtt továbbmegyünk nézzünk meg egy ábrát pár „kis” és pár „nagy” ICO-ról. (Fordítást ehhez nem készítettem, de elég egyértelműen látszik a kiragadott példákon, hogy a „kis” ICO-k sokkal több profitot hoztak.

A kicsi jobb!

Hogyha háromszor jó döntést hoztál, 20.000 dollárból csinálhattál 796.000 dollárt. Ne keverd össze az ICO-t a részvényekkel, mert nem ugyanaz. Az ICO-k most indulnak egy nagyon alacsony szintről, miközben a részvények már több mint 100 éve a piacon vannak. Az ICO-k alig három éve, és pont ezért sokkal nagyobb megtérüléssel kecsegtetnek mint bármelyik részvény.

A fenti ábrán az is látszik, ha a 20.000 dollárt a sztárolt „nagy” ICO-kba fektette valaki, akkor abból maradt 3.744 dollár… A 796.000 helyett.

Az egyik legnagyobb ok arra, hogy a sztárolt projektet az ICO után inkább zuhanni fognak, az az, hogy többségében nem kisbefektetők, hanem nagybefektetők, „bálnák” vásárolnak be belőlük akár 1-5 millió dollár értékben pre-sales, sokszor nem is teljesen átlátható nagy bónusz kedvezményekkel. Éppen ezért óriási előnyben vannak, hiszen ahogy a token végül megjelenik a piacon az eredeti ár alatt is nyugodtan piacra szórhatják a zsetonjaikat, hiszen az óriási bónusz és zsetonmennyiségük miatt így is mesés haszonnal szállhatnak ki. Nem is beszélve egyéb manipulatív dolgokról mint a nagybefektetőknek Ether vagy további token biztosítás. (Ebbe annyira nem merülnék bele, az eredeti cikkben TEZOS 232 milliós bedőlt projektje van rossz példa – a fordító). A kisbefektető meg? Pisloghat mint hal a vízben.

Egy átlagos kisbefektető 3 Ethereumot szán egy ICO-ra (Magyarországon nyilván még ennyit se), ezekért az összegekért nem lehet jelentős bónuszt, előnyt szerezni.

Összességében nagyon fontos az, hogy a kisbefektetők és nagybefektetők aránya megfelelő legyen, mindenképp szerencsésebb egy olyan ICO, ahol a kisbefektetők dominálnak, akik sokszor a felhasználói is lehetnek az adott projektnek, ezzel is növelve az értékét. Ahol túl sok a nagybefektető túl nagy a veszély a manipulációra.

#1. Első szabály: válassz megfelelő méretű projektet, az értékre koncentrálj és ne a hype-ra!

Statisztikailag úgy tűnik, hogy van egy ideális mérete az ICO-nak, ahol a legjobb megtérülés várható, ez a 2 és 10 millió dollár közötti sáv. A google 1 millió dollárból indult. Általánosságban ahol 2 és 10 millió dollár befolyik, annak elégnek kell lennie egy megfelelő projekt csapattal gyakorlatilag bármire. Ne feledjük, hogy ez a pénz csak a projekt beindításához kell, amire elégnek kell lennie. Azt se feledjük, ha túl nagy a projekt kezdeti tőkebevonása, akkor joggal érezhetik a „tulajdonosok”, hogy ők már megcsinálták a szerencséjüket, hiszen az ICO-val már meg is gazdagodtak.

Röviden: kerüld azokat az ICO-kat ahol a target több tíz, akár több százmillió dollár! Egyszerűen azért, mert sokkal nagyobb az esély a bukásra!

#2. Második szabály: Vizsgáld meg kikből áll a projekt csapat

Ha az alapítók között nincs egy, már a piacon máshol bizonyított ember, felejtsd el őket! Legyél biztos benne, hogy a projekten dolgoznak megfelelő üzletemberek is. Ha már bizonyított emberek állnak mögötte akkor jóval kevesebb az esélye, hogy csalás az egész. Ez a második szabály legalább annyira fontos mint az első! Mégis a projekt mérete az első szabály, mert egy túlméretezett, túlárazott ICO még akkor is balul sülhet el, ha megfelelő szakemberek állnak mögötte.

#3. Harmadik szabály: Kerüld a a projekteket ahol túl sok, túl nagy a sötét folt a roadmapen.

Ha egy coin bevezetése, amikor azt valóban akár el is lehet majd költeni akár több mint egy év múlva van ígérve az ICO után, felejtsd el. Az ideális az, ha az ICO végével a coin azonnal használható is lesz.

#4. Negyedik szabály: Legyél biztos benne, hogy van egy reális kibocsátási limit, hogy az el nem adott coinok megsemmisülnek és nem lesz újabb „offering”.

Nagyjából a pont címében benne van minden. Nem feltétlen baj az, ha egy ICO nem éri el a kitűzött célt, nem adják el az összes tokent, sőt. Azonban az el nem adott tokenek semmisüljenek meg és ne legyenek később további token kibocsátások. Ezek biztosítják azt, hogy nem lesz túlkínálat, és induláskor a megfelelő piaci értéken lesznek a coinok.

#5. Ötödik szabály: Legyél biztos benne, hogy a projekt valóban a blockchain technológiát használja

Olvasd el a whitepapert, győződj meg róla, hogy a projektnek valóban szüksége van arra, hogy a blockchaint használja. Ha ez nem így van, az egy óriási piros jel arra, hogy csak azért kell ICO, hogy ICO legyen és bevétel, nem azért, hogy a blockchain technológiát használja. Ne vásárolj ilyenből!

#6. Hatodik szabály: Legély biztos benne, hogy az alapítók a közösség részeiés, hogy azért van szükségük a coinokra, hogy megnöveljék az értékét.

Röviden: ne az legyen a célja az alapítóknak, hogy az ICO alatt befolyt ETH-kból meggazdagodjanak, hanem az, hogy ebből fejlesszék a projektet, gazdaggá tegyék önmagukat és remélhetőleg téged is, mint kisbefeketetőt.

Összefoglalás, milyen az ideális projekt?

  • 2-10M dollár közötti tőkebevonással, – minél kisebb annál jobb –  ahol az átlagos befektető nem ad többet 4 ETH-nál
  • A projekt team tagjai közt legyenek már sikeres üzletemberek, díjakkal, működő szolgáltatással
  • Az ICO lezárulta után már legyen egy működőképes, használható applikáció / szolgáltatás
  • A blockchain technológia használata elengedhetetlen feltétel
  • Az alapítók / tulajdonosok kommunikáljanak, elérhetők legyenek, slack, twitter, egyebek.

A cikk végén a szerző említ egy szerinte a fentieknek jól megfelelő most induló ICO-t. UPDATE. Aminek a linkjét kivettem, mivel lehet, hogy a fenti egész cikk egy ügyes reklámfogás arra, hogy abba az ICO-ba toljátok a pénzt 🙂 

Ha tetszett a cikk lájkoljátok, kommenteljétek, akármi! Köszi!

Eredeti itt: http://albertmurphy.com/ De ismét felhívnám a figyelmet, hogy könnyen lehet, hogy az egész cikk egy PR fogás, az eredeti angol cikkben a végén ajánlott ICO-ra! Szóval csak óvatosan, nem kell azonnal eladni a lakást bevásárolni 😀