Eredeti fotó: wargame.hu
Az alábbi cikk nagy része egy fordítás, ahol az eredeti cikk egy szinttel feljebb emelkedik a a kriptovaluták színpada előtt trappoló poros és zajos pogózáson és megpróbál egy fontos történést – a Bitcoin és Bitcoin Cash egymással való csatáját – távolabbról szemlélni, rámutatva arra, hogy a harc tulajdonképpen nem más mint évtizedek, évszázadok óta fennálló jól ismert gazdasági elméletek összeütközése.
Az eredeti angol cikk itt található. Mivel sem közgazdász, sem profi fordító, sem kriptó szakértő – egyelőre 🙂 – nem vagyok, ezért bocsássátok meg ha néhol az eredetitől eltérő gondolatokat is beleszövök, illetve ha a fordítás, a szakkifejezések nem mindenhol pontosak. Ennyi bevezető után akkor csapjunk is bele!
Az egész évek óta húzódó probléma a Bitcoin körül az, hogy egy megabytos egy blokk mérete a blokkláncon. Ez egyre kevésbé elég a jelentősen megnövekedett tranzakciók kiszolgálására, aminek az eredménye a megugró átutalási díjak és lelassult átutalási idő. Ahogy egyre elterjedtebb lesz a Bitcoin ez csak még rosszabb lesz. Az augusztusban levált Bitcoin Cash erre próbál meg egy választ adni a 8 megabytosra növelt blokkméretével, sokkal alacsonyabb átutalási díjaival.
Ha visszatekintünk 2013-ba, akkor azt láthatjuk, hogy a Bitcoin tábora egységes volt. Azóta gomba módra szaporodtak a különböző csoportok, subredditek, forkok. Valahol mindig is a fő vita a blokkok mérete körül alakult. De miért? Mi is igazából a vita? Egy megabyte? Kettő? Négy? Nyolc? Hát nem olyan mindegy? Annyira picinek tűnik a különbség. A vita a felszínen ezen folyik, de valójában sokkal komolyabb a tét, itt gazdasági elvek és gazdasági érdekek csapnak össze. Jó, mégis mi?
„Azok a ‘gyakorlati emberek’, akik mentesnek vélik magukat minden szellemi befolyás hatásától, rendszerint valamelyik rég elhunyt közgazdász rabszolgái. Magas állásokat betöltő őrültek, akik hangokat hallanak a levegőben, hajdani könyvmolyoktól kölcsönözték rögeszméik magvát… ” John Keynes
A valódi konfliktus az elmúlt években – illetve most is, hisz nincs semmilyen „végleges” döntés – nem technikai hanem sokkal inkább gazdasági. Mielőtt azonban továbbmegyünk ismerjünk meg egy kicsit két fontos gazdasági elméletet. Az egyik a a fenti úriember nevéből eredendő „keynesianizmus”, a másik pedig az osztrák közgazdaságtani iskola.
John Maynard Keynes
Keynes hívei nem mikro, hanem makro – eggyel magasabb – szinten figyelik a a gazdaságot. A GDP számok az elsősorban az irányadók számukra. Számukra a pénz forgási sebessége, annak minél nagyobb volta a pozitív. Nem igazán számít az, hogy milyen áruk és milyen pénzek cserélnek gazdát, a lényeg, hogy magas legyen a fogyasztás, hogy mozgásban legyen a pénz. Szorosan kapcsolódik az egész elmélet a szabadkereskedelemhez, aminek természetesen a második világháború után az USA lett az éllovasa. Bár Keynes angol volt, gondolatai, elképzelései a legdominánsabban az USA-ra hatottak a nagy világválságtól egészen a 70-es évek olajválságáig.
Az osztrák iskola tagjai inkább mikro szinten vizsgálják a gazdaságot, és azt mondják, hogy az igazi lényeg az az, hogy mi adja a jólétet. A megtakarítások és a befektetések, az értékállóság végső soron jólétet teremt, és ezért nem minden pénzmozgás, nem minden tranzakció hasznos.
Kripto-Keynes hívők
Itt az ideje beemelni ezt a két különböző nézetet a kripto valuták világába. A Kripto-Keynes hívők – ezentúl engedjétek meg, hogy KK-nak említsem őket a továbbiakban – abban érdekeltek tehát, hogy a pénz gyorsan mozogjon, még akkor is, ha ez esetleg a biztonság rovására is mehet néha. Érdekük, hogy nagyobb legyen a blokkméret a felgyorsuláshoz, és érdekük az is, hogy az átutalási díjak kisebbek legyenek, hiszen akkor még több átutalás lesz, a gazdaság egyik legfontosabb motorja pedig szerintük a pénz forgási sebessége. A pénz itt nem más mint egy egyszerű csereszköz, ami ezt a forgási sebességet biztosítja.
A Kripto-Osztrákok
Ebben a kontextusban úgy definiálhatnánk őket, hogy ők azok akiknek a biztonság a legfontosabb. Náluk a megtakarítás és az, hogy a pénzük értékálló, biztonságos, előrébb való annál, mint, hogy könnyen cserélhető, könnyen és gyorsan forogjon. Számukra a rendszer megváltoztatása, a próbálkozások a gyorsabbá tételére azt a veszélyt jelentik, hogy elsődleges fontossága veszélybe kerül: kevésbé lesz biztonságos és értékálló.
Kezditek érteni, hogy jön ez az egész elmélet a kripto világhoz?
Az egész tehát sokkal inkább egy gazdasági-elméleti vita, mint technikai. A KK hívők számára a Bitcoin lánc fejlesztése, gyorsítása előnyökkel járna, hiszen ők a sebességben hisznek. Az osztrák hívek számára a legfontosabb, hogy az értékük, a Bitcoinjük megmaradjon értékében, sokkal kevésbé számít, hogy milyen gyorsan vagy mennyiért tudják azt mozgatni.
Üzleti világ az HODL-erek ellen
Az üzleti világban a jövedelem a legfontosabb, és ezt halálosan veszélyezteti az, ha a tranzakciók limitálva vannak. A gyorsabb, több és olcsóbb tranzakciók a Bitcoin láncon mind a „pénz” forgási sebességét növelnék, ami az üzleti világnak, a Keynes hívőknek talán a legfontosabb. Nem meglepő tehát, hogy az üzleti világ nagy része támogatta a New York-i egyezményt, ahol végső soron arról döntöttek, hogy egy technikai fejlesztéssel – Segwit2x – a közeljövőben felgyorsítják a Bitcoint .
A HODL-ereknek, vagyis azoknak akik megtartják a Bitcoint nem ez az érdekük. Nem érdekeltek a napi mozgatásokban. Nem érdekeltek a gyorsításban, főleg ha csak egy kicsit is fennáll a veszélye, hogy az értékes ingóságukat – a Bitcoint – akár el is veszíthetik.
Azzal végül, hogy a november közepére tervezett Segwit2x elmaradt egy tiszta jelet kaptunk arról, hogy jelenleg a HODL-erek, vagy úgy is mondhatnánk, hogy a Kripto-osztrákok szava döntött.
Ettől még természetesen a szakadás már augusztusban megtörtént a Bitcoin Cash leválásával, ami nyilvánvalóan a Kripto-Keynes elmélet híveinek kedvezett. A Segwit2x elmaradása meg a Kripto-osztrákok sikere, és talán ez is volt a nagyobb csata. A beígért és végül elmaradt Segwit2x fejlesztés miatt az előző héten láthattunk is egy visszavágást, támadást emiatt – itt írtam róla bővebben – ahol a Keynes hívők a Bitcoin Cash puskáikkal megtámadták az osztrákokat. Bár volt előrenyomulás a Bitcoin Cash ára az egekbe szökött, a Bitcoiné meg csökkent, de végül, egyelőre mindenképpen úgy tűnik, hogy az osztrákok a Bitcoin mozsárágyúikkal megállították, és jelentősen visszaverték a támadást.
Összegzés:
Az igazi háború tehát elméleti síkon zajlik. Melyik a fontosabb? A pénz mint olcsó és gyors csereeszköz? (Talán nem is véletlen, hogy ennek a hívei hívják a pénzüket Bitcon Cashnek?!). Vagy az értékállóság, a biztonság a legfontosabb? Még akkor is ha ez drágább, lassabb?
A Bitcoin Cash és Bitcoin különválásával idővel ez is kiderül, hogy melyik gazdasági elmélet kerekedik felül. Vagy az is lehet, hogy élhet egymás mellett a két elmélet, a két kriptopénz boldogan.
