Hamarosan elindul az Ethereum 2.0. A lényege ennek az lesz, hogy Proof of Work (PoW) helyett Proof of Stake (PoS) lesz a tranzakciók jóváhagyási módja. De mit is jelent ez valójában a második legnagyobb kriptopénzre nézve?
Ezt mi se tudjuk természetesen. Sőt, ez egy olyan cikk lesz, ahol valószínűleg több lesz a kérdés mint a válasz.
Najó, akkor nézzük, mi az a PoW. Maga a Bitcoin is PoW alapján működik, a mostani Ethereum és a Litecoin is. Itt az erő számít. A hálózatra kötött gépek százezreinek kell megpróbálnia eltalálnia egy kriptofgráfiai feladványt, akinek sikerül azé a blokk, azé az blokkokért járó új Bitcoin és a azé a blokkban található tranzakciós díjak is. Minél nagyobb erőd van, annál nagyobb eséllyel nyersz te. Mivel a nyerés esélye rettentő kicsit, ezért tömörülnek a bányászok, vagyis a számítógépek egy nagy bányába, vagyis csoportba, összeadva erejüket. Ha a bánya nyeri a körübelül 10 percenkénti blokkversenyt, akkor az a bánya kapja a 6.25 bitcoin díjat az új blokk létrehozásáért és a benne lévő díjakat. (A díjak értéke mostanában 0.5-1 bitocin között változik) Ezt a szumma összeget, ami 7 bitcoinnal és 15 ezer dolláros árral számolva 31.5 millió forintot, aztán a bánya szétosztja a bányászok közt, olyan arányban, hogy ki mennyit dolgozott.
A bánya-rendszernek egyértelműen legnagyobb veszélye a centralizáltság, ahogy egyes bányák egyre nagyobb és nagyobb erőt képviselnek, úgy lesz egyre inkább centralizált a rendszer. Pedig a Bitcoin legnagyobb ideája a decentralizáltság, valószínűleg a Bitcoin az emberiség történelmében a legliberálisabb, legdemokratikusabb találmány, szoftver, termék, pénz, ahogy akarjuk. A centralizáltság ezt veszélyezteti.
Hátránya még ennek egyértelműen az, hogy egyre nagyobb és nagyobb erőt, energiát igényel a folyamat, igen, több ország összesen sem fogyaszt annyi áramot, amit a Bitcoin hálózata felhasznál. (Bitcoin értéke tulajdonképpen nem más, mint maga az energia ami előállítja). A Bitcoin rendszer nem képes másodpercenként 7 tranzcakciónál többre és a tranzakciós idő 10 perc, ami nyilván nem teszi versenyképessé más kriptopénzekkel vagy a VISA rendszerével.
Mégis, a Proof of Work a rendszer amit Satoshi kitalált, ami 11 éve állja az idők próbáját, ami több mint 15 ezer dollárra emelte a Bitcoin értékét, a PoW az ami miatt van Bitcoin, ami miatt vannak kriptopénzek, egy új korszak hajnala.
PoW rendszerben működik jelenleg az Ethereum is, ez teszi bányászhatóva, ezért brummog most is a szerző gépében a 1070-es Nvidia már lassan két éve folyamatosan, bányássza az Ethereumot. (Erről, ennek eredményességéről lehet, hogy egy érzelgős cikkben majd beszámolok).
Na, de mi akkor az a Proof of Stake és hogy jön ide az Ethereum?
Hát lássuk, próbáljuk meg elmagyarázni. A Proof of Work hátrányai -nagy energiamennyiség, szűkös tranzakció szám másodpercenként – az Ethereum fejlesztőit is régóta foglalkoztatja. Végül arra jutottak, hogy amennyiben a kriptovilág úgy dönt, átállnak a Proof of Stake rendszerre. Ehhez azt kellett, hogy egy előre meghatározott Ethereum mennyiséget lekössenek, tulajdonképpen egy „széfbe” helyezzenek egy megadott időpontig a felhasználók. A minimum mennyiség 32 ETH volt userenként, az összes mennyiségnek, hogy elkezdődjön az átállás 524,288 ETH volt a limitje. Ez 500 dolláros jelenlegi árral számolva 262 millió dollár, vagyis 78 milliárd forint. Sokáig kérdéses volt, hogy összejön-e egy ekkora összeg, lekötnek e ekkora vagyont az Ethereum tulajdonosok azért, hogy Proof of Stake-re álljon át a rendszer. Végül, ahogy az várható volt, az utolsó napon megnyíltak a pénzcsapok és simán, még jóval több ETH is lekötésre került. Vagyis egy „virtuális” pénz új fejlesztése miatt a „virtuális” pénz felhasználói simán összedobtak 80 milliárd forintnyi vagyont mindenféle bank, kormány és biztosítói garancia nélkül, pusztán azért mert bíztak egymásban, bíztak ebben az új világban. Azért ez nem semmi.
December 1-től tehát elkezdődik az Ethereum 2.0, az átállás a Proof of Stake-re.
Na jó, de mégis mi az a PoS?
A lényege az, hogy a lekötött, széfbe helyezett több mint 600.000 ETH nem valakinek kellett, nem valaki elkölti, hanem ezeknek a tulajdonosai fogják a tranzakciókat jóváhagyni, és a lekötött tétjük, a lekötött stake-jük a biztosíték arra, hogy nem fognak csalni. A PoS-ben a „validátorok” a gépükön csomópontokat futtathatnak, – ehhez nem kell semmiféle komolyabb számítási teljesítmény, átlagos gép elég – amennyiben minimum 32 ETH-t, (körülbelül hatmillió forint jelenlegi értéken) „lefagyasztanak”, beletesznek egy virtuális széfbe. Ezt a 32 ETH-t hívják stake-nek, ez a tét, ez biztosíték. Ezeken a csomópontokon fog folytatódni a tranzakciók jóváhagyása, külön külön, tehát ezért lesz sokkal gyorsabb és decentralizáltabb, mint a PoW algoritmusok. A csomópontok aztán amint jováhagyják a tranzakciókat megkapják a tranzakció díjait, itt tulajdonképpen nem bányásznak, hanem az angol „forge” szó szerint kovácsolnak a „validátorok”.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a biztosíték arra, hogy a sok sok ezernyi csomópont nem fog „csalni” vagyis töbszörösen elköltött tranzakciókat jóváhagyni. Erre biztosíték, a lekötött „stake”, aminimum 32 ETH. Amennyiben a hálózat csalást észlel, büntetésből elvesz a stakeből, akár a teljes vagyont is. Vagyis egyszerűen ha valaki csal, a saját lekötött pénzét veszti el. Hogy ez a büntetés ETH kinek és hova megy, a szerző se tudja jelenleg, jobban utána kellene olvasni.
Az, hogy a PoS rendszerekben, hogy jönnek létre új coinok blokkonként – ha egyáltalán létrejönnek – a szerző számára szintén nem világos jelenleg, nem szégyellem. Hiszen a PoW rendszerekben világos, hogy az új blokkok létrejöttekor a bánya megkapja az új blokkért járó új coinokat. A PoS minden leírása szerint a csomópontok (node-ok) csak és kizárólag a tranzakciós díjat kapják meg, ezért nem világos számomra, hogy és hol keletkezik új coin ( ha egyáltalán keletkezik új).
Najó, mondjuk, hogy nagyjából világos azért, tehát valami olyasmi, hogy beleteszel a dologba elég sok pénzt (ETH-t) biztosítékként, cserébe a hálozaton átfutó tranzakciókat jóváhagyhatod és ezért díjat kapsz? Igen, körülbelül. Rendben, de mégis mi dönti el, hogy a te csomópontod hagyja jóvá a tranzakciót, vagyis mi dönti el, hogy te kapod a tranzakciós díjat? A számítási erőd, a géped, gépeid teljesítménye? Nem, hiszen az a PoW lenne, ez a PoS.
A Proof of Stake rendszerekben az kapja a munkát és az az után járó díjat, aki gazdag. Ha 32 ETH tartalmú csomópontod van, és a valószínűsége X, hogy te kapod a munkát, akkor ha 320 ETH-d van, akkor pontosan X*10 az esélye annak, hogy megkapod a munkát és a díjat.
A PoS rendszerek legnagyobb ellenzői pont ezt mondják: ez a rendszer a gazdagot teszi még gazdagabbá. Erre válaszul azt mondják, hogy a PoW is hasonló, hiszen a nagy energia és számítási kapacitást csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak, sőt, ott minél nagyobb a kapacitásod, annál olcsóbb lehet az egységi energia díjad kedvezményként, vagyis nagyobb lehet az egységnyi hasznod is. Miközben a 10.000 ETH-val „sztékelőnek” pont 10x nagyobb lesz a haszna mint az ezer ETH-val „sztékelőnek”.
Akárhogy is csűrjük és csavarjuk, a lényeg ez lesz. A PoW rendszer az erőről, a számításról, a befektetett energiáról szól, a PoS meg arról, hogy mennyi „pénzed” van lekötni, befagyasztani.
Ez az óriási különbség a PoW és PoS rendszerekben, az előbbi azt jutalmazza aki több munkát fektet bele, az utóbbi azt, akinek több pénze van.
Nézzük, hogy mégis mire számíthat az, aki „sztékelésbe” kezd, és átáll PoS Ethereum 2.0-ra? Nos, a számítások szerint évi 20% jöhet be a tranzakciós díjakból, vagyis évi 20% haszon, ami igen komoly kamat, nem egy Szuper MáK 😛 Tehát egy 32 ETH-t lekötő sztékelő egy év múlva 38 ETH-ra számíthat. Papíron, egyelőre, mert ha nem téved a szerző az ETH2 az első pár évben nem lesz beváltható, kivehető, csak kamatozik.
Ez a 20%-os haszon nyilván sokaknak jól hangzik és felteszik a kérdést, hogyan lehetne beszállni 32 ETH – hatmillió forint – nélkül? Egészen valószínűnek tűnik, hogy hasonlóan a bitcoin bányákhoz megjelennek itt is majd a nagy „széfek” ahová kisebb mennyiséggel be lehet szállni. A Coinbase oldal állítólag tervez ilyet. Hogy ez aztán végül nem fog ugyanúgy a centralizáltság felé vezetni, mint a Bitcoin bányáknál? Ki tudja?
Az Ethereum 2.0 tehát mivel simán összejött a szükséges letét december 1-én indul. Három fázis lesz, 1-2 évig is eltart majd a folyamat, addig az ETH és az ETH2 lánc párhuzamosan fog futni, amíg egyszer csak egyesül majd a kettő és marad az ETH2.
Hogy mi lesz így a most százezer számra otthonról, a pincéből kis rigekkel, videokártyákkal ETH-t bányászó emberkékkel? Két választásuk lesz, eladják a hardwaret, vesznek belőle ETH-t és beszállnak sztékingelni, vagy más, ETH alapú coinokat kezdenek el bányászni, marad még belőle bőven.
A szerző csak remélni tudja, hogy brümmöghet tovább a PhoenixMiner, és még egy jó ideig érdemes lesz ETH-t bányászni.
Utószó:
A szerző nem szakember, fél napos angol nyelvű utánaolvasás után írta ezt a cikket. Tévedések, félreértések lehetnek benne, ahogy vannak nem világos részek is. Minden építő jellegű kommentnek nagyon örülök!
Felhasznált angol nyelvű irodalom, érdemes mind elolvasni!
Egy remek, részletes leírás a PoW és PoS különbségekről, ábrákkall, érhetően: Proof of Work VS Proof of Stake: Which One Is Better?
Nagyon jó leírás, kérdés-felelekkel, beágyazott videóval: Ethereum 2.0 is coming – Here’s what you NEED to know
